Változik a nyelvvizsga rendszere

Részletek

Készült: 2014. február 25. kedd, 14:42

Egy újabb szinten, az úgynevezett belépőfokon is lehet majd államilag elismert nyelvvizsgát tenni a nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet módosítása értelmében, amely már megjelent a Magyar Közlönyben.

A kormányfő által jegyzett módosítás a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, és ez alapján bevezetik, hogy államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2 és C1 szinten lehessen tenni, hanem A2 (belépőfok) szinten is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az előterjesztés benyújtásakor kifejtette: az A2 szintű nyelvtudást mérő vizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló egyszerű, személyes élettérrel kapcsolatos idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérik.

A nyelvhasználó eszerint megérti a leggyakrabban előforduló szókincset, ha a számára legközvetlenebb személyes dolgokról van szó, például a személyével, a családdal, vásárlással, a közvetlen környezettel vagy a munkával kapcsolatban. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és bejelentések lényegét, képes nagyon egyszerű kommunikációra, valamely ismert témáról vagy cselekvésről információt cserélni valakivel, egyszerű fogalmazásmóddal beszélni tud életkörülményeiről.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a módosítást korábban azzal indokolta, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával. Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendő a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása a munkáltatónak. Ez például a szakképzésben részt vevőknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megméretéséhez – írták az előterjesztők. A módosítás érinti a nyelvvizsgaközpontok akkreditációját is.

Szigorítás is lesz a rendszerben. Ezentúl nem bízhatnak a szóbeliztetők jóindulatában a nyelvvizsgázók – derül ki a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosításából. A jogszabály alapján a jövőben ugyanis – ha a jelentkező beleegyezik – minden egyes szóbeli vizsgáról hangfelvételt kell készíteniük a vizsgaközpontoknak, a hanganyagokat pedig meg is kell őrizniük. Az írásbelik szervezésének szabályain is szigorítanak: a feladatlapokat a központok csak a vizsga napján juttathatják el a vizsga helyszínére „zárt, biztonságos csomagolásban”, a felbontásról pedig külön jegyzőkönyvet kell írniuk.

Aligha véletlen, hogy a szigorítás most került jogszabályba. 2013 őszén robbant ki az elmúlt évek legnagyobb nyelvvizsgabotránya: a rendőrség szerint éveken át országos hálózat juttatta nyelvvizsgához azokat az „ügyfeleket”, akik 300–500 ezer forintot is hajlandóak voltak fizetni egy közép- vagy felsőfokú bizonyítványért. Az írásbelire előre megkapták a feladatlapokat, valamint a megoldásokat, a szóbeliken a lefizetett vizsgáztatók pedig bármilyen választ elfogadtak a kérdésekre, sőt ki is javították a hibákat.

Az erőforrás-minisztérium már másfél éve tervezi az alapfokúnál is könnyebb vizsgaszint állami elfogadtatását. Az A2-es szintet elsősorban a szakiskolásoknak ajánlanák, igaz, a 2012-ben elkészített nyelvoktatási stratégia egyébként sem fogalmazott meg nagyratörő terveket: a minisztérium megelégedne azzal, ha a diákok általános iskola végére megszerzett A2-es tudását „szinten tartanák” a szakiskolák.

Bár a nyelvoktatási stratégiában az áll, hogy a szakiskolások nyelvoktatása elsősorban a végzettek mobilitásának javítását szolgálja, az A2-es nyelvtudás nem elegendő a külföldi munkavállaláshoz. Az idegen nyelvet A2-es szinten beszélők ugyan megértik az olyan mondatokat és gyakran használt kifejezéseket, amelyek az őket közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak – így például a személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, állás, helyismeret –, arra nem elég, hogy megértsék az utasításokat egy munkahelyen.

 http://richpoi.com/cikkek/hazai/valtozik-a-nyelvvizsga-rendszere-mar-ilyen-is-lesz.html