Csúcson a kullancsveszély

Nyomtatás

Évről-évre visszatérő téma a kullancsok elterjedése, illetve az általuk terjesztett betegségek. A kullancsok elsősorban madarak és emlősök, kisebb arányban hüllők vérszívói. Hazánkban mintegy kéttucat fajuk honos. Közülük leggyakrabban a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) szív vért emberen, a csípések túlnyomó többségéért a nimfák és a nőstények felelősek. Magyarországon két aktivitási csúcsot figyelhetünk meg: az első március végétől június elejéig tart, a második, kisebb csúcs pedig szeptemberben jelentkezik.

A virusos agyvelőgyulladás csak egy a lehetséges megbetegedések közül, mellyel a kullancsok a vérszívás során megfertőzhetik az embert. Ez még megelőzhető egy védőoltással (az oltás egyéves kor felett ajánlott). A leggyakoribb baktérium okozta megbetegedés a Lyme-kór, azonban már nem. A Lyme-kórt okozó baktériummal a vérszívók 10-30 százaléka, a vírusos agyhártyagyulladás kórokozójával 0,05 százalékuk fertőzött. A Lyme-kór megelőzésére maradnak a bőrre juttatható kullancsriasztó szerek. 

Ha a természetben túrázunk, az esti kullancsellenőrzés elengedhetetlen. Jó tudni, hogy a vérszívó a csípést követő órákban ritkán kezd el táplálkozni, ezért jó, ha minél hamarabb eltávolítjuk, ezzel csökkentve a fertőzés kockázatát. Ehhez a legjobb eszköz a patikákban kapható, speciálisan erre a célra kialakított csipesz.

Pontosan nem lehet tudni, hogy mekkora a hazai kullancsállomány, az ország mely erdeiben él a legtöbb kullancs, és fertőzöttségükről is csak néhány gyűjtési pontról, nem pedig országosan rendelkezünk adatokkal. Közép-Európa a világ egyik legfertőzöttebb területe, megközelítőleg minden tízedik kullancs hordozza a Lyme-kórt okozó baktériumot. Magyarországon a friss fertőzések száma évente tízezerre tehető.

Nem árt az elővigyázatosság a városi parkokban, kutyasétáltató helyeken, és a saját kertben sem. Azt se felejtsük el, hogy háziállataink ugyanúgy ki vannak téve a kullancscsípés okozta betegségeknek, mint mi magunk, ezért gyakran nézzük át a kedvencek bundáját is.

Az alábbiakban az emberre különösen veszélyes betegségeket és azoknak tüneteit soroljuk fel:

Agyvelőgyulladás: A betgség kezdeti tünetei a magas láz, az étvágytalanság, a levertség, és a fejfájás. Ezek a tünetek a csípés után egy-két héten belül jelentkeznek és hamarosan általában kezelés nélkül is elmúlnak. Az esetek egy részében azonban (kb. minden 10-ből 1-2 beteg) a csípés után 2-4 hét múlva újra magas láz, fejfájás, szédülés, hányás, aluszékonyság következik. Megbénulhatnak a végtagok és a légzésért felelős izmok is, valamint epilepsziára emlékeztető görcsök következhetnek be. A betegség nagyon ritkán halálos is lehet, az esetek kb. 95 %-ában nyom nélkül gyógyul.

Lyme-kór: Egy baktérium okozza, a betegség nagyon hosszú ideig is elhúzódhat. Kezdetben, a kullancs csípése után néhány nappal egy piros, körkörös, gyűrű alakú folt jelenik meg a bőrön, ami aztán magától elmúlik. A betegséget nem könnyű megállapítani, de kezelni kell, mert ha krónikussá válik, ízületi gyulladást, (akár részleges mozgásképtelenséget is), arcidegbénulást, idegrendszeri panaszokat, memóriazavart, szívizomgyulladást stb. okozhat és nagyon komoly fájdalommal jár. Antibiotikumokkal kezelik, de a terápia évekig is tarthat. A krónikus Lyme-betegségről még nem tudnak mindent, sőt pontosan körülírni sem tudják, mert a lehető legkülönbözőbb tünetekkel járhat együtt.

Tibola: A tibolát (kullancs szállította nyirokcsomó-bántalom) nem ugyanaz a fajta kullancs terjeszti, mint a Lyme-kórt. Ez elsősorban nem a lágy részeket (hónalj, ágyék, térdhajlat stb.) hanem a hajas fejbőrt kedveli, oda fúrja be magát. Pár napos lappangási idő után (kb. 8-10 nap) jelennek meg a tünetek: rossz közérzet, fáradékonyság, hidegrázás, izzadás, valamint fej-, ízület- és izomfájás. A csípés közelében megduzzadnak a nyirokcsomók, a csípés helyén pedig megjelenhet egy hólyag, aminek az elmúlása után az érintett területről kihullhat a haj (és nem is biztos, hogy visszanő). A betegség antibiotikummal kezelhető, szövődménye valószínűleg nincs.

Barbesiosis: A betgséget a Barbesia nevű parazita okozza. Ugyanazok a kullancsok terjesztik, mint a Lyme-kórt. Magas lázzal, fejfájással, fáradtsággal jár, a vizelet sötétbarnára színeződhet. A betegség lépmegnagyobbodást és vérszegénységet okoz (a vörösvérsejteket károsítja), tünetei között szerepel az erős éjszakai izzadás is. A tünetek többnyire maguktól is megszűnnek. Fontos tudni, hogy a barbesiosist, mivel meglehetősen ritka, nem mindig ismerik fel, noha szakirodalmi adatok szerint minden 10. Lyme-kóros beteg fertőződik ezzel a betegséggel is.

Ehrlichiosis: Egy baktérium okozza és ugyanazok a kullancsok terjesztik, mint a Lyme-kórt és a barbesiosist (ezért a 3-as fertőzés is előfordul). A lappangási idő 1 nap és 3 hét között van. A betegség tünetei: magas láz, izom- és izületi fájdalmak, izomgörcs vagy merevség, fejfájás, izzadás, hányás és idegrendszeri zavarok. A betegség miatt csökkenhet a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma és emelkedhet a májenzimek szintje. Nagyon ritkán (kb. az esetek 2%-a) halálos is lehet. Ezt a betegséget is antibiotikumokkal kezelik, de másfélék hatásosak rá, mint a Lyme-kórra.

Q-láz: A Q-láz tünetei hasonlóak az előző betegségekhez, illetve sok más betegséghez is, ezért sokszor nincs pontos diagnózis. A tünetek: magas láz, izomfájdalmak, fejfájás, torokgyulladás és köhögés. Antibiotikumokkal kezelhető.

 

Forrás: www.kullancsterkep.hu

http://totalbudapest.hu/csucson-a-kullancsveszely

Decrease font size Default font size Increase font size