Terveinket az eddigi célkitűzéseink folytatására alapozzuk

 Már hagyomány, hogy minden év végén megkérdezzük településünk polgármesterét az elmúlt év főbb eseményeiről és a jövő esztendővel kapcsolatos tervekről.

 – Polgármester úr, ha egy mondatban kellene értékelni a lassan mögöttünk lévő 12 hónapot, hogyan fogalmazna? Milyen évet zár Pusztazámor, a zámori önkormányzat?

– Ha tőmondatos értékelést kér, azt kell mondjam erre a kérdésre, hogy a körülményekhez képest jól zárjuk a 2024-es évet.

– Nézzük a részleteket: a zámori önkormányzatot hosszú évek óta megfontolt, kiegyensúlyozott gazdálkodás jellemzi. Tartották magukat az idén is ehhez az elvhez?

– Természetesen igen, nálunk ez nem is lehet kérdés. Az elmúlt harminc év gazdálkodására a megfontoltság és a takarékosság volt a jellemző, mindig is ezt tartjuk szem előtt. Vannak olyan helyzetek, amikor szeretek közmondással élni. Mi itt Zámoron következetesen az „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér” elvhez tartottuk magunkat. Hozzáteszem, a mostani gazdasági helyzetben nem egyszerű spórolni, priorizálni a megvalósítandó tervek, elképzelések és ad hoc problémák között. És sajnos intézményi és családi körben is ismert a tény, hogy nincs az a pénz, ami egyszer el ne fogyna.

– A magyar önkormányzatokat évek óta újabb és újabb elvonások sújtják. Önöknek simán ment a település működtetésének és a tervezett fejlesztéseknek a finanszírozása, vagy súlyozni kellett az elképzelések, tervek és feladatok között?

– A pályázati lehetőségeket folyamatosan nyomon követjük, azonban egyre kevesebb van, amin indulhatunk is. Idén év elején pályáztunk a Miniszterelnökség által meghirdetett Magyar Falu Program keretében az „Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó beszerzések” pályázati kategóriában. Pályázatunk megfelelt az értékelési szempontoknak, elnyertük a támogatást, így ennek keretében újítottuk fel a Napköziotthonos Óvoda játszóudvarát. A teljes felújítás 9 640 576 Ft-ba került, amelyből 5 999 974 Ft pályázati támogatás volt, a fennmaradó 3 640 602 Ft-ot pedig az önkormányzat saját forrásból biztosította. Év közben újabb pályázati lehetőség adódott, szintén a Magyar Falu Program keretében, az „Út, híd, járda, kerékpárforgalmi létesítmény építése/felújítása 2024.” címen meghirdetett pályázaton indultuk. A gazdasági kereskedelmi övezetben lévő 087/7 helyrajzi számú külterületi útszakasz felének (összesen 275 m) építését tervezzük. A tervezői költségbecslés alapján közel 76 millió forintos összegben nyújtottuk be pályázatunkat. Az elnyerhető maximális pályázati forrás 45 millió forint, a különbözetet szintén saját magunknak kell kigazdálkodnunk. A projekt indítása egyelőre várat magára, mert függetlenül attól, hogy pályázatunk megfelelt a kiírásnak, a rendelkezésre álló forrás kimerült, ezért tartaléklistára kerültünk. Mint az a lakosság előtt ismert, két évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy a szennyvíztisztító teljes rekonstrukcióját elhalasztjuk, nem kockáztattuk ugyanis a teljes tartalékunk felélését. Ugyanakkor minden évben hoztunk/hozunk olyan intézkedéseket, amelyekkel a folyamatos karbantartás és a szennyvíztisztító telep túlterheltsége miatt szükséges azonnali beavatkozások biztosítottak voltak, lesznek. Természetesen megfontolunk minden döntést, hiszen a nagyobb beruházásokhoz biztosított saját résszel a hosszú évek alatt felhalmozott tartalékunkat csökkentjük, éljük fel.

– A tavaly év végén készült interjúban elhangzott, a testület kiemelt célkitűzése, hogy a kialakított gazdasági-kereskedelmi területünkre vállalkozásokat telepítsen le. Sikerült előrelépni ezen a területen?

– A két működő vállalkozás mellé csak egy új vállalkozás érkezett, de továbbra is várjuk a jelentkezőket. A legújabb kormánydöntés szerint az iparűzési adó 2025. évi többlete bekerül a területfejlesztési alapba és „visszapályázhatóvá” válik a járások által. Ebből következően nagyon úgy néz ki, hogy az önkormányzatnak már csak a telekeladásból származhat(na) bevétele.

– Az oktatási-köznevelési intézmények közül az óvoda fenntartója az önkormányzat, ahol komoly fejlesztés történt az idén, de ismereteim szerint továbbra is támogatják az iskolát is.

– Természetesen, amennyire tudjuk, segítjük az „iskolánkat” is. Úgy gondolkodunk, hogy a jövő nemzedék jár oda. Attól, hogy a fenntartói jogot elvették az önkormányzattól, nem lehetünk közömbösek, nem fordulhatunk el teljesen az intézménytől. Az óvodában a játszóudvar felújításán kívül volt tisztasági festés, valamint a fűtési rendszert is korszerűsítettük. A mindkét intézmény által használt tornateremben pedig intézkedéseket tettünk a korábbi beázás okának megszűntetésére, továbbá a hátsó udvarrészen vízelvezető árkot építtettünk. 

– Az infrastruktúra és a közszolgáltatások színvonala terén a község magasan az élmezőnybe tartozik. Nem önökön múlott, hogy a Magyar Posta megszüntette az állandó postahivatalt. Két-három hónap telt el a postabezárás óta, milyen tapasztalatokat szereztek a mobilposta-szolgáltatás terén?

– A Magyar Posta Zrt. részéről hozott intézkedés nagyon érzékenyen érintette egyrészt a lakosságot, másrészt az önkormányzatunkat. Felháborodásunknak többször is hangot adtunk, de hiába. A munkanaponkénti 30 perces itt-tartózkodást csak tűzoltásnak tudom tekinteni, de mégis több, mint a semmi. Apránként derült fény arra, hogy egy-egy eddig megszokott ügyintézési mód a mobilposta tekintetében másként működik. Mint minden változáshoz, véleményem szerint, ehhez is lassan hozzászokunk.

– Hogy tapasztalják, mennyire népszerű napjainkban Pusztazámor mint a szűkebben vett budapesti agglomeráció szélén fekvő település?

– A statisztikai adatok alapján az állandó bejelentett lakosok száma 1226 fő, de az életvitelszerűen itt élők megközelíthetik az 1500 főt. Én úgy gondolom, hogy egy olyan szép és jó fekvésű, csendes, de könnyen megközelíthető település, mint Pusztazámor, mindig kedvelt lesz. A közösségi programjaink alkalmával látjuk, hogy népszerű a kis falunk, mert nem csak a helyi lakosok vesznek részt rajtuk, hanem a környező településekről is érkeznek érdeklődők. Ez évben semmi sem akadályozott meg bennünket abban, hogy megtartsuk kedvelt programjainkat, köztük a Gyereknapot, a Három falu két keréken kerékpártúrát, a Falunapot, a Szent Mihály-napi tűzrakást. Amivel idénre még készülünk, az az adventi vásárral egybekötött Falukarácsonyi ünnepségünk. Megjegyezném, hogy az önkormányzat által szervezett rendezvényeken túl egyre több a civil kezdeményezésű program. Egyes események már-már hagyományszámba mennek náluk is, de volt olyan rendezvény, amelyet első ízben idén tartottak meg.

– Az idei esztendő kiemelt eseménye volt az európai uniós és a helyhatósági választások együttes lebonyolítása. Milyen tapasztalatokat szereztek e téren? Hogyan birkóztak meg a feladattal a Polgármesteri Hivatal munkatársai és az önkéntes segítők, aktivisták? Mi jellemezte a helyiek aktivitását e két voksolás tekintetében?

– A júniusi választások rendben, a törvényi előírásoknak megfelelően zajlottak le. Rendkívüli esemény nem történt. A Helyi Választási Bizottság tagjai, a delegáltak és az önkéntes segítők tudják, hogy ez a nap miről szól és mivel jár, és kitartóan helytálltak. Pusztazámoron a szavazáson való részvétel több mint 63%-os volt.

– Mennyiben változott a testület a választás után? Milyen terveik vannak a következő ciklusra? Az eddigi munka folytatását tűzték ki célul, avagy terveznek módosításokat, változásokat a jövőben?

– Az előző ciklushoz képest történt némi személyi változás, de úgy vélem, eddig minden testülettel együtt tudtam dolgozni és most sem lesz ez másként. Jövőbeni terveinket az eddigi célkitűzéseink folytatására alapozzuk. Továbbra is az önkormányzat kötelező feladatainak biztonságos ellátását, a település színvonalas működtetését, intézményeink stabil működését tekintjük a legfontosabbnak.

– Polgármester Úr, hamarosan itt a 2025-ös esztendő. A világ nem lett békésebb az idei évben sem, a gazdasági fellendülés beindulását számos nemzetközi és hazai tényező gátolja. Mit vár a 2025-es esztendőtől? Mit kíván az itt élő embereknek az új esztendőre?

– Amennyiben biztosított lesz az önkormányzatok zavartalan működése, akkor van remény optimistán várni a 2025-ös esztendőt. De ha folytatódnak az elvonások, akkor nehéz lesz még a szinten tartás is. És mivel nem tartom magam pesszimistának, inkább realistának, következzen ismét egy közmondás: „Jobb félni, mint megijedni.” Végezetül megragadom a lehetőséget, és ezúton kívánok áldott, békés karácsonyt és egészségben, sikerekben gazdag, boldog új esztendőt Pusztazámor valamennyi lakójának.

Kiss Zoltán

(Az interjú a Zámori Hírek 2024/6. számában is olvasható.)