A háztartásokban általában két ok miatt égetnek hulladékot: az energiaárak emelkedése miatt mindenki igyekszik minél olcsóbban megúszni a telet; vannak, akik – pl. lustaságból – nem akarják szelektíven gyűjteni és elvinni vagy elszállíttatni a feleslegessé vált anyagokat, egyszerűen bedobják a kályhába a holmikat. Műszálas ruhaneműk, műanyagok a környezetre káros anyagnak minősülnek, ezek megsemmisítése az uniós szabályok szerint csak zárt rendszerben, égetőművekben lehetséges.

A háztartásokban leggyakrabban előforduló műanyagok a polietilén (PE) és polipropilén (PP). Ezen anyagokból készül a háztartásban használt eszközök jelentős része, valamint számos csomagolóanyag, zacskó, üdítős flakon.Égésükkor rákkeltő, bőr- és szemirritációt okozó, a légző- és immunrendszert és a vérképző szerveket súlyosan károsító vegyületek szabadulnak fel. Ezek kis mennyiségben egészségkárosodást, nagy koncentrációban akár azonnali halált is okozhatnak.

A PVC (poli-vinil-klorid) égésekor olyan anyagok szabadulnak fel, mint az első világháborúban harci gázként alkalmazott foszgén, a rákkeltő vinil-klorid, illetve a rendkívül egészségkárosító dioxinok. Ha műanyagot égetünk, vagy a környezetünkben teszi ezt valaki, könnyen elszenvedhetjük a következő egészségkárosodások valamelyikét: daganatos megbetegedések, impotencia, magzatkárosodás, máj- és vesekárosodás, májrák, légzési elégtelenség, tüdőgyulladás, vérsejt-károsodás, halál.

Törvényi szabályozás

A jogszabályi hátteret az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22) ÖTM rendelet(továbbiakban: OTSZ), valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet (továbbiakban: Korm.rend.) előírásai adják. Utóbbi a 21/2001. számú kormányrendeletetváltotta fel, és 2011. január 15-én lépett hatályba.

A műanyagok égetése nyílt színen vagy bármilyen tüzelőberendezésben TILOS.

A jogszabály megszegői 50 000–500 000 forintig terjedő bírságra, vagy a Btk. 248. §-a alapján 5 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak!

Ha észrevesszük, hogy környezetünkben nem tűzbe való anyagot égetnek, több megoldás közül is választhatunk szomszédunk megfékezésére.

Mit tehetünk, ha valaki környezetünkben műanyagot éget? Adjuk oda neki a Levegő Munkacsoport kiadványát, szórólapját, hiszen sokan nincsenek tisztában az égetés következményeivel. Ha ezzel nem érünk el hatást, forduljunk a helyi önkormányzat jegyzőjéhez– lehetőleg írásban. A 2004. évi XIX. tv. 141–143.§-a alapján közérdekű bejelentésekkel fordulhatunk az illetékes hatóság felé, melyet műanyagégetés esetén is illetékmentesen megtehetünk. Fontos erre a jogszabályra hivatkozni levelünkben! Kérjünk tájékoztatást a meghozott intézkedésekről! A tűzoltóság (105) vagy a rendőrség (107) intézkedését kérhetjük. Notórius égetőkkel szemben az illetékes környezetvédelmi felügyelőség is eljárhat.

Mit tehetünk azért, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön a környezetbe? A legjobb az, ha megelőzzük a hulladékképződést. Ne vásároljunk eldobható csomagolásban kínált termékeket, inkább a visszaválthatót vagy újrahasználhatót válasszuk! Ne vigyünk el műanyag zacskókat a boltokból, inkább használjunk vászon bevásárlótáskát vagy kosarat!

Az egészségtelen adalékanyagokkal ízesített, tartósított üdítőitalok helyett igyunk csapvizet. A több száz vagy ezer kilométerről szállított, műanyag palackban forgalmazott ásványvizek helyett is megfelel a csapvíz.

Épületeink berendezésénél válasszunk tartós fa bútorzatot, mely nem tartalmaz műanyagot. Tömör fából készült bútorokat válasszunk, melyet olajjal és viaszolással magunk is lekezelhetünk méregmentesen.

Kerüljük a műszálas ruhákat.

Gyűjtsük szelektíven a műanyag hulladékot, hogy azt újra lehessen hasznosítani!

Forrás:http://www.levego.hu/kiadvanyok/ne_egesd_el, https://www.levego.hu/sites/default/fles/kiadvanyok/egetesszoroanyag_2014_web_0.pdf

A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 33. száma.

Összeállította a Zöld Zámor Természet- és Környezetvédő Egyesület