Pünkösd a kereszténység – a húsvét és a karácsony utáni – harmadik legnagyobb ünnepe, melyet a húsvétot követő 50. napon ünnepeljük.  Több, nem csak egyházi hagyomány kapcsolódik hozzá.

Az Ószövetségben az egyik zarándokünnep, amelyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük Jahve színe előtt. Neve a történelem folyamán sokat változott.  Volt aratási ünnep, az első termés (búza!) ünnepe, de a hetek ünnepének is nevezik, mert 7 héttel a kovásztalan kenyér ünnepe után ülték. Később az első kéve felajánlása utáni ötvenedik nap ünnepe lett.  A pünkösd örömünnep volt, amelyen hálát adtak Jahvénak a búzatermésért. Jézus korában az ünnep történelmi jelleget öltött: a Sínai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének emléknapja volt, ami az Egyiptomból való kivonulás után, az 50. napon történt, s ilyenkor nagy sokaság zarándokolt mindenfelől Jeruzsálembe.

 Az Újszövetségben a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja.  Az Úr Jézus mennybemenetele előtt (ami 40 nappal a feltámadása után történt) megismételte a Szentlélek eljövetelére vonatkozó ígéretét: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig”. A várakozás és készülődés napjaiban a 11 apostol és a tanítványok „egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt”, s a közel 120 fős közösségben megválasztották Júdás utódját, Mátyást.  Amikor pedig elérkezett pünkösd napja, „mind együtt voltak ugyanazon a helyen. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.”

Amikor az összesereglett, mindenféle nyelvet beszélő zarándokok saját anyanyelvükön hallották szólni az apostolokat, csodálkoztak; Péter beszélni kezdett, és elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése, és erre a végkövetkeztetésre jutott: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!” E szavak szíven találták őket. Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: „Mit tegyünk hát, emberek, testvérek?” „Térjetek meg – felelte Péter –, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket, bár távol vannak, meghívott a mi Urunk, Istenünk.” Még más egyéb szavakkal is bizonyította ezt, és buzdította őket: „Meneküljetek ki ebből a romlott nemzedékből!” Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek tért meg.

 A liturgiában a húsvét beteljesedésének ünnepe. Mozgó ünnep, azonban az 50. nap a Szentlélek eljövetelének ünnepnapja.  Az ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.

 minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése. Mégis, legjellegzetesebb talán a pünkösdi király és pünkösdi királyné választása.  A tavaszi virágzásban a Szentlélek ajándékát hirdette a híveknek. Azújkígyósiaka pünkösd hajnalán szedett bodzavirágot foganatos orvosságnak tartják. Akiszomboriak a zöld ágakat pünkösdkor nyíló virágokkal is megtűzdelik; az ünnepen kenyeret szoktak elégetni, hamuját a gabonaföldre szórják, hogy az aratás gazdag legyen; szerencsésnek tartották, aki pünkösd hajnalán született. Pünkösdi rózsát szórnak ilyenkor a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek.  Zöld ággal díszítettek ilyenkor azerdélyiésszepességiszász legények is. Az előbbiek kalapjára a lányok virágkoszorút tettek. Aki a pünkösdi harmatban megmosdik, azon, a palóclitkeiek szerint, nem fog a nyári nap.  Számos Mária-kegyhelyünknek, például Csíksomlyónak, Radnának, Mátraverebélynek, Máriakönnyének, Pálosszentkútnak és még több másnak a pünkösd is búcsúünnepe: a Szentlélek hét ajándékát az ő mátkája, az Apostolok Királynéja közvetíti a hívő lelkekbe. Szegedi hiedelem, hogy aki tisztalelkű, az pünkösdkor meglátja a Szentlelket Pálosszentkút vizének tükrében. Írják, hogy a Széphavas tetején egy kápolna romjai láthatók, amelyet a Szentlélek tiszteletére emeltek. Ide gyűlt össze régen minden pünkösdkor a 9 moldvai csángó falu lakossága fehér ruhában, aranyhímzésű fehér zászlókkal, ezt énekelve: Zeng az erdő, zúg a levele Mária örömére... Itt találkoztak csíki testvéreikkel. Zászlóikat összeérintve, együtt mentek a csíksomlyói búcsúra. 

A szír Rabula-kódex egy miniatúrája tekinthető a pünkösd első ábrázolásának. A képen Mária az apostolok között áll, a Szentlélek galambja a fejére száll, az apostolok fejére lángnyelvek ereszkednek. A nyugat-európai ábrázolásokon az apostolok egymás mögött vagy félkörben, egymás mellett ülnek, a Szentlélek hosszan elnyúló lángnyelv formájában száll rájuk. Egy másik, bonyolultabb képtípus a pünkösdöt összeköti a mennybemenetellel: egy épület belső udvarán ülnek az apostolok, körben Máriával, a Szentlélek lángnyelvei a fejük fölött, a falon kívül ámuló emberek. E képtípus variációi végigvonulnak Itálián. Máriának kiemelkedő helye van az apostolok között.

Forrás: midio.hu