Noha a karácsonyra való várakozás időszakát eddig minden évben kísérő programokat (Mikulás-váró, Falukarácsony) a jelenlegi vészhelyzet megtizedelte, átalakította, idén is volt minek örülnünk. A Zámori Hírek 2020/6. számában megjelent Adventi ablakok című cikk írásakor nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy sikert arat Pusztazámoron ez a kedves keresgetős-sétálós játék.

Örömmel vállaltam a szervezést, melynek köszönhetően, ha egymástól távol is, mégis együtt örülhettünk az ünnep közeledtének. A kezdeményezésre 53 jelentkező volt, ami egy körülbelül 300 házzal rendelkező faluban óriási siker!

Fantasztikus érzés volt látni, hogy minden este számos család kelt útra kis falunkban, azért, hogy megtalálja és „kinyissa” az éppen aktuális ablakokat. A játék élményét az is fokozta, hogy a résztvevők nem tudták pontosan, hogy melyik házszám alatt találják majd a feldíszített párkányokat, ablakokat, kapukat. Persze a keresgélés megkönnyítése érdekében a falu Facebook-oldalán mindennap egy kis utalással leírtam, hogy melyik számot körülbelül hol keressék a családok.

Látszott, hogy minden jelentkező óriási örömmel és lelkesedéssel készülődött; több nap is volt, amikor kettő, három, sőt volt, hogy négy dekorálás is készült egy-egy szám megjelenítésére.

Az 53 ablak közül voltak egyszerűbbek, kreatívabbak és komoly előkészületeket igénylő bonyolultabbak is. Nem szívesen emelném ki egyiket sem; az az egyik lényege a játéknak, hogy ez nem egy verseny, itt mindenkié szép és mindenki nyertes, a lényeg a szeretet, amellyel ezek az alkotások készültek. A cél nemcsak a díszítés, a készülődés öröme volt, hiszen boldogsággal tölti el magát a tulajdonost is, amikor látja, hogy sokan csodálják és fényképezik a kidekorált ablakát.

A kezdeményezésnek szemmel láthatóan összekovácsoló, közösségformáló ereje volt. A járványügyi előírásokat betartva néha egy-két család össze is kapcsolódott és együtt járták be az utcákat. Számos helyszínen kis ajándékokkal, teával, forralt borral, szaloncukorral kedveskedtek az arra járóknak. Tartalmas beszélgetések kezdődtek el, új ismeretségek, barátságok szövődtek, megismerhettük egymás otthonát kívülről, épült, alakult a faluközösség. Nem csak a testmozgás, hanem a társas interakciók is rendkívül fontosak, hogy megőrizzük testi-lelki egészségünket egy ilyen vészterhes időszakban.  

Karácsony előtt ezek a kis kora esti séták jelenthették sokaknak azt a kikapcsolódási formát, amelyet nyugodt szívvel végezhettek a szabad levegőn saját és családtagjaink örömére. Szívet melengető érzés volt minden este látni, hogy a sétálók milyen lelkesedéssel töltik fel a megtalált és „kinyitott” ablakok képeit a Zámor rámol nevű Facebook-csoportba, megmutatva a többieknek is a sétában részt vevő gyerekek mosolygó arcát, örömét.

A szeretetteljes kezdeményezéshez közel ötven család, a zámori önkormányzat, az zámori tagiskola és óvoda és a két pusztazámori élelmiszerbolt is csatlakozott.

A fantasztikus dekorációkért és a részvételért hálás köszönetet mondok a jelentkezőknek és családjuknak, akik idén a következők voltak:

Kovács Krisztina, Schranz Edina, Szerdahelyi Anna, Bali Pintér Boróka, Szendi Hajnalka, Garai-Kiss Gabriella, Todola Tímea, Ketter Gabriella, Pataki Ferencné, Zsuzsa, Fodor Nóra, Zsakóné, Csóli Erika, Törő Judit, Karabinszky Helga, Pataky Bea, Hederics-Bőjti Alexandra, Szendi Helga, Wagner Réka, Ángyán Krisztina, Aranyosi Adél, Szendi Jutka, Kiss Ágnes, Marton Földes Petronella, Hamrák Varga Boglárka, Hundzsa Erika, Győri Anita, Sövényi Zsuzsa, Kovácsné, Császár Andrea, Kovács Barbara, Bárkányi Edit, Csibrikné, Pátrovics Krisztina, Kuzsel Márta, Pártos Andrea, Szabadfi Nóra, Madacs Anita, Szalay Zsófia Mózes Tímea, Gyimesi Kata, Vass Erika, Garami Mariann, Szendi Orsolya, Györki Andrea, Sinka Szilvia, Furi Ildikó, Klein Klára, Molnár Zsuzsa, Szendi Szabina, Lizicska Mária.

Külön elismerésem az Öveges utca lakóinak, ahol a legtöbb feldíszített ablakot csodálhattuk nap mint nap. Külön köszönet Ketter Gabinak az „összetartozásunk jeleként” aposztrofált fantasztikus zámori mézeskalács figurákért.

Mindenkinek nehéz és megpróbáltatásokkal teli az idei esztendő, ezért fontos az összefogás, az élmény, ami közelebb hozza az embereket egymáshoz. Őszintén bízom benne, hogy egy szép, új hagyomány veszi most kezdetét és a 2021-es évben is sok jelentkező lesz.

Büszke vagyok arra, hogy pusztazámori lehetek, jó ilyen összetartó, vidám közösségben élni.

-szöszi-

(A fenti írás sajnos lekéste a Zámori Hírek idei 1. számának lapzártáját, így a 2., áprilisban megjelenő újságban tervezzük közölni – A szerk.)