Április 8-án több mint nyolcmillió választópolgár szavazhat az országgyűlési képviselők választásán. A választók voksaikat a tízezret meghaladó hazai szavazókörben és 118 külképviseleten személyesen adhatják le, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők pedig levélben szavazhatnak.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. A választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének a 106 egyéni választókerületben képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják. Aki pedig múlt héten péntekig kérte a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessen részt a választáson, az nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat.

Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 118 külképviseletén (nagykövetségen, főkonzulátuson) akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-én 16 óráig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint eddig több mint 53 ezren tették meg, de a szombaton, nem sokkal a határidő lejárta előtt beérkezett kérelmeket az NVI még nem dolgozta fel, így ez a szám várhatóan tovább nő.

Négy évvel ezelőtt több mint 28 ezer választó szerepelt az országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékben. A külképviseleteken szavazók is a magyarországi szavazás napján adhatják le szavazatukat a külképviseleteken, de az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, április 7-én tartják a voksolást.

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni akar választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést április 6-án 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől. Eddig már több mint 101 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön szavaznának. Az átjelentkezéssel szavazó is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt 120 ezren szavaztak átjelentkezéssel.

Az április 8-i választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki március 24-éig kérte felvételét a névjegyzékbe. Összesen valamivel több mint 378 ezer külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe. Négy évvel ezelőtt 193 ezren voltak jogosultak levélben szavazni.

A 106 egyéni választókerületben 1614 jelölt indul, négy éve ez a szám 1530 volt. A jelöltek a sorsolás sorrendjében szerepelnek a szavazólapon és az kapja a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A választók pártra is szavazhatnak egy másik szavazólapon. Országos listát 23 párt állított, azok, amelyek legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben tudtak önálló jelöltet állítani. Négy éve 18 pártlista szerepelt a szavazólapon.

A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy minden nemzetiségnek lesz legalább szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, akkor szavazati joggal rendelkező képviselőt küldhet a parlamentbe. Négy évvel ezelőtt 22 ezer voksra lett volna szükség a kedvezményes mandátumhoz, ezt azonban egyik nemzetiség sem érte el.

A határidőig 60 ezren regisztráltak nemzetiségi választópolgárként, a német nemzetiség tagjai közül 33 710-en. A német nemzetiség így „várományosa” lehet a kedvezményes mandátumnak, ha nem nő drasztikusan a választási részvétel és a németként regisztráltak túlnyomó többsége érvényesen szavaz.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 14-éig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-ig.

MTI