A böjti idő kezdetére

Nyomtatás

Az idei farsangi időszak bizony igen csendesen, mondhatni szomorúan telt. A vidám hangulatú zámori farsangi mulatságokat, jelmezbálokat legfeljebb emlékezetünkbe idézhetjük. Hamvazószerdán, amely idén február 17-re esik, kezdetét veszi a húsvétra felkészítő negyvennapos böjt.

A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek: húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. A katolikus egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és ebből csak egyszer jóllakniuk.

Dr. Kerényi Lajos atya így ír a böjtről: „Sajnos vannak – egyáltalán nem bölcs emberek –, akik feleslegesnek tartják a böjtöt, mondván: miért kell kínozni az embereket elavult középkori gyakorlatokkal. Természetesen ők is böjtölnek, ha féltik az alakjukat, vagy nem szeretnének kiesni a súlycsoportjukból. Nagyböjtben elmélkedjünk a böjt üzenetéről és az erkölcsi nevelés örök időszerűségéről. A böjt, az erkölcsi nevelés nem cél, hanem nélkülözhetetlen eszköz, hogy egyensúlyban tartsuk életünket. A nagyböjt nagyon is alkalmas arra, hogy felelősségünk tudatában el-elgondolkodjunk lehetőségeinkről, jelenünkről, jövőnkről.”

Cseri Kálmán református lelkipásztor szerint „[a] böjt azt jelenti, hogy a keresztény ember egy időre lemond a saját élvezetéről, szórakozásáról, hogy ehelyett másoknak szerezzen örömöt vagy adjon segítséget. Háttérbe szorítom a test igényeinek kielégítését, és tudatosan jobban figyelek a lelkemre. Nemcsak arra ügyelek, mit várnak el tőlem az emberek, hanem hogy mit vár tőlem Isten, akivel oly sokszor nem törődöm. A böjt az élet egyoldalúságának csökkentése, az egyensúly helyreállítása, terápia, gyógymód, ami mindenkinek használ. Ezzel a lemondással nem érdemeket szerzek Istennél, nem szenvedést okozok magamnak, hanem jót teszek vele önmagamnak is, másoknak is. Nemcsak a gyomrunkon lehet böjtölni, van szóböjt is, indulatböjt, a kedvenc újság helyett lehet játszani a gyerekekkel, a tévé helyett beszélgetni a házastárssal vagy tanulmányozni a Bibliát. Jézus a böjtöt az istenfélő élet ugyanolyan természetes velejárójának tartotta, mint az imádkozást vagy az adakozást. A böjt lényege, hogy valamilyen földi célt félretesz az ember egy időre, hogy a mennyeiekre figyeljen. Az ideig valót feladja az örökkévalóért. A test követelőzését figyelmen kívül hagyja, és a lelkével foglalkozik. S miközben így valamiről lemarad, sokkal többet kap. Istenben lesz gazdag, ahogy Jézus mondta, és utána mindent jobban bír, többet tud adni másoknak.”

Fekete Zsuzsanna

Decrease font size Default font size Increase font size