Ötszörösére nőhet a geotermális energia és a földhő hasznosításának mértéke
- Részletek
- Készült: 2011. máj. 03. kedd, 00:00
Az egyik legnagyobb mértékű növekedés a geotermikus energia és a földhő hasznosításának területén várható. Ezek jelenlegi 8%-os részesedése a villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók tekintetében 2020-ra várhatóan 19%-ra emelkedik majd. Az előrejelzések szerint először a hőszivattyús földhő hasznosítás elterjedése várható, a geotermális energia felhasználásának igazi fellendülését az évtized második felére prognosztizálják.
Az elkövetkező időszak célkitűzései és tennivalói a közintézmények, lakóépületek és kertészetek hőellátásának biztosítása, a meglévő termálenergia-kapacitások gazdaságos felhasználása és valós hőigény fennállása és kedvező geológiai adottságok mellett új kutak létesítése kell legyen. Ezeket az új kutakat fürdőrekonstrukciós és -fejlesztési programok keretében is lehet majd hasznosítani – hangsúlyozta Bencsik János.
A szabályozási kérdésekről szólva a szakpolitikus elmondta: a bányászatról szóló törvény értelmében a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. Ezen a zárt területen a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatása, a szükséges hatósági engedélyek kiadása, és a koncessziós szerződés megkötése után kezdhető el az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia kiaknázása.
A komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat részleteit szabályozó kormányrendelet kidolgozása jelenleg is zajlik. A geotermikus energia hasznosítására vonatkozó engedélyek kiadását megelőző vizsgálat többek között kiterjed majd környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, kulturális örökségvédelmi, talajvédelmi, közegészségügyi, nemzetvédelmi, területfejlesztési, közlekedési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokra is – jelezte Bencsik János. A vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet és a Magyar Állami Földtani Intézet bevonásával végzi majd.
A hévizek, geotermális kutak energetikai hasznosítása kapcsán megkerülhetetlen kérdés a visszasajtolás problémaköre. Ezzel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy mint minden technológiának, ennek is vannak előnyei és hátrányai. A visszasajtolás mellett szól a fenntartható vízkészlet gazdálkodás biztosítása, valamint a magas sótartalmú termálvizek esetleges felszíni környezetterhelésének elkerülése, ellene szól viszont a berendezések magas költségigénye és az ország eltérő kőzettani adottságai. Ez utóbbi tényezők érzékenyen érintik a hazai zöldség- és virágkertészetek versenyképességét, melynek romlása munkaintenzív agrármunkahelyek tízezreit lehetetlenítheti el. A kormány egyik legfontosabb feladata, hogy az ezzel kapcsolatos tudásanyagot összegezze, és meghozza a lehető legjobb kompromisszumot – tette hozzá Bencsik János.
A kötelező áramátvételi rendszer átalakítása kapcsán az államtitkár elmondta: a megújuló energiatermelésben technológiatípusonként és méretkategóriánként differenciált átvételi támogatás bevezetésére kerül majd sor, amelynek mértékét a technológia fejlődésével párhuzamosan időnként felülvizsgálják majd. A támogatások futamideje technológiától függetlenül 15 év lesz, a társadalmi hasznosság kifejezése érdekében bónuszfelárak megállapítására is lehetőség lesz. A részletes szabályok kidolgozása várhatóan május végéig megtörténik, majd a tervezetet jóváhagyásra Brüsszelbe küldi ki a kormány – tette hozzá Bencsik János.
(Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)
2011. május 3.
