Jeles ünnepeink

Részletek

Készült: 2012. augusztus 06. hétfő, 07:28

Augusztus 10.  Szent Lőrinc ünnepe

„Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép” – állapították meg dédapáink, amikor jó idő volt a hitéért elevenen megégetett Szent Lőrinc ünnepén. Ha megállt az esővíz a keréknyomban, a szőlőtermesztők sok borra számítottak. Ha a költöző madarak csoportokba verődtek, tisztában voltak vele, hogy kertek alatt jár az ősz, közeleg a rossz idő, és nem késlekedhetnek a betakarítással. Amikor sűrű csillaghullást (Szent Lőrinc tüzes könnyeinek nevezték) láttak az éjszakai égbolton, elkönyvelték, hogy esős hónapok elé néznek.

Augusztus 11. Szent Klára ünnepe

A klarissza rend alapítójának, Szent Klárának (1193-1253) ünnepét augusztus 11-én tartják. Klára az első nő, aki csatlakozott a ferences mozgalomhoz. Kezdetben Szent Benedek regulája szerint éltek, majd Klára új szabályzatot írt. Ez a történelemben az első, nőknek nő által írt regula, amely nem csupán a monostor tagjainak, hanem az intézmény egészének szegénységét és Szent Ferenc lelkiségéhez való hűségét garantálja. A Rend igen elterjedt; ma az öt földrészen kb. 15.000 nővér él. Magyarországon a legelső rendházat 1239-ben alapították Nagyszombatban. A Rend századokon keresztül fontos hivatást töltött be a leánynevelés és kulturális tevékenység terén. A klarisszákhoz kötődtek a leghíresebb magyar nyelvű kódexek. Több klarissza műfordítót, írót, festőt tartanak nyilván. Szent Klárát 1255. augusztus 15-én avatták szentté. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba,

augusztus 12. napjára. 1969-től augusztus 11-én ünnepeljük. Klára a hímzés védőszentje.

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

„Ha Nagyasszony napja fényes és a szarka udvarol a párjának, akkor a vénülő nyár eltart még egy darabig” – reménykedtek az öregek Szűz Mária elszenderülésének és mennybevételének, egyben népünk Boldogasszony oltalmába ajánlásának napsütéses emléknapján. A katolikus közösség számára ez a nap kötelező ünnep, vagyis ha augusztus 15. hétköznapra esik, akkor is kötelező a szentmisén való részvétel. A katolikus egyház ezen a napon azt a hitigazságot ünnepli, hogy Szűz Mária halála után testestől-lelkestől felvétetett a mennyei dicsőségbe. Augusztus 15. egyben emlékünnepe annak is, hogy Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta az országot.

Augusztus 20. Szent István király ünnepe

„Bő termés ígérete István szép ideje” – vélekedtek az öregek Szent Istvánkor. Mivel a király sírját 1083. augusztus 20-án nyitották meg, az egyház e dátumot iktatta naptárba – Kós Károly szavaival – az országépítő István napjaként. Államalapító királyunk és szentünk nevében is hordozta a koronát. A görög eredetű (Hagiosz-) Sztephanosz latin jelentése (Sancta) Corona, azaz (Szent) Korona. István krónikákban megörökített tetteit őseink regékben, énekekben szőtték tovább.

Mivel oltárképeink, templomi szobraink díszes öltözetben, csizmásan ábrázolták Istvánt, a szabók és a csizmadiák patrónusukként tisztelték; a csizmaszár szív alakú kivágását szentistvánkivágásnak nevezték. Első királyunk oltalmazta a pénzverőket, a bányászokat is. Az utóbbiak néhol búcsúval és körmenettel emlékeztek meg a szent ünnepéről. Akadtak falvak, ahol mulatsággal tarkított mezőgazdasági kiállítást, lóversenyt rendeztek; megjutalmazták azt a fiatalembert, aki a legszebb lovat nevelte, azt a lányt, aki a leggyönyörűbb virágokat termesztette: az ifjút Szent István ünnep királyává, a leányt királynéjává választották.

Szent István király (970-1038) diplomáciai és politikai érzéke a magyar történelem egyik legnagyobb államférfijává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból – Atilla nagykirály után -ő teremtette meg az európai Magyarországot.

2009. óta Pusztazámor előljárói és lakossága is méltóképpen emlékezik meg egyik legnagyobb nemzeti ünnepünkről.

Augusztus 25. Kalazanci Szent József napja

Kalazanci Szent József, a piarista rend megalapítója 1557-ben született Spanyolországban. Emléknapja augusztus 25-én van. 1583-ban szentelték pappá. Előbb hazájában tevékenykedett, majd Rómába ment, és a szegény gyermekek nevelésével foglalkozott. 1597-ben megalapította Európa első ingyenes népiskoláját. Az iskolát adományokból tartották fenn, így kapták a Kegyes Iskola nevet. 1617-ben megalapította a piarista rendet. Sok üldözésben volt része, mert iskoláiban a legmodernebb tudományokat tanították, és az egyszerűbb néposztályból származó új értelmiséget képeztek. 1648. augusztus 25-én halt meg kilencvenkét éves korában. Halálos ágyához tisztelőinek tömege zarándokolt el utolsó áldásért. 1767-ben avatták szentté. XII. Pius pápa az összes katolikus népiskola védőszentjévé nyilvánította.

Augusztus 29. Keresztelő Szent János vértanúságának emléknapja

Márk evangéliumának (6, 17-28) leírása szerint: János figyelmeztette Heródest: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét.” Emiatt Heródiás – Heródes felesége- áskálódott ellene, szívesen eltette volna láb alól, de nem tehette. Heródes ugyanis félt Jánostól. Tudta, hogy igaz és szent ember, ezért védelmezte. Heródes a születése napján lakomát adott vezető embereinek és Galilea előkelőségeinek. Közben Salomé, Heródiás leánya táncolt nekik, és Heródes meg vendégei előtt nagy tetszést aratott. A király így szólt a leányhoz: „Kérj tőlem, amit akarsz! Megadom neked.” Sőt, meg is esküdött: „Bármit kérsz, megadom neked, még országom felét is.”

A lány kiment és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek” Anyja azt felelte: „Keresztelő János fejét”. Erre visszasietett a királyhoz és előadta kérését: „Azt akarom, hogy most azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!” A király nagyon elszomorodott emiatt, de az esküjére és a vendégekre való tekintettel nem akarta elutasítani. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte a börtönben, és elhozta a fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a lány pedig elvitte anyjának.

Összeállította: dr. Fekete Zsuzsanna