Formálódik a járások feladatköre

Nyomtatás
Készült: 2012. június 01. péntek, 07:02

Mini kormányhivatalokhoz hasonlította az új járásokat a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, ahol a jelenleginél jobb és hatékonyabb ügyintézést tudnak majd biztosítani az állampolgároknak.

A közigazgatás átalakítása három lépcsőben zajlik; ezek közül az első, a kormányhivatalok létrehozása 2011. január 1-jével már megtörtént. Ekkor a korábbi szakigazgatási szerveket és a közigazgatási hivatalokat lényegében a kormányhivatalok alá szervezték. A szakigazgatási szervek megőrizhették a szakmai önállóságukat, de a "funkcionális feladatokat", így például a beszerzéseket egységesítették – közölte a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője. Tarnai Richárd hozzátette: csak Pest megyében három hónap alatt 1,8 milliárd forintot spóroltak szerződések megszüntetésével vagy módosításával. Az átalakítás harmadik lépcsője a járások kialakítása lesz 2013 januárjától. Ennek, mint fogalmazott, egyetlen oka van, az, hogy az embereknek ne kelljen 25-felé rohangálniuk az ügyeik intézésével. Hozzátette: az egyszerűbb ügyeket továbbra is a helyi önkormányzatoknál lehet majd intézni, míg a bonyolultabbakat a járási központokban. A kormánymegbízott közlése szerint a járási hivatal "gyakorlatilag, kicsi túlzással mini kormányhivatal lesz"; annak lesz törzshivatala, és lesznek szakigazgatásiszerv-kirendeltségei.

A járások csak államigazgatási feladatokat vesznek át, önkormányzatiakat nem – hangsúlyozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára. Szabó Erika szerint a járási rendszer kialakítása sem az önkormányzati jogokat, sem pedig a helyi közügyek intézésével kapcsolatos kérdéseket nem érinti. A javaslatok értelmében 81 államigazgatási feladat maradna a jegyzőknél és 80-at telepítenének át a járási hivatalokra; utóbbiakhoz kerülnének át például az okmányirodák.

Elmondta, a járási hivatalok olyan államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől, amelyeket az állam az elmúlt húsz évben "kényelmi szempontok miatt" telepített a jegyzőkhöz.

Közölte, az átalakítás "végső célja" az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, tehát hogy a polgárok egyetlen helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – kormányablakoknál tudják majd valamennyi ügyüket elintézni. Úgy fogalmazott, az átalakítással az állami bürokráciát akarják megszüntetni, és az államot területi szinten átláthatóbbá, hatékonyabbá, egyszerűbbé tenni.
Elmondta, a tervezet szerint továbbra is a jegyzőnél maradnak azok az ügyek, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete szükséges, így például a helyi adózással, a birtokvédelemmel, a hagyatéki leltározással, a szociális ellátásokkal és támogatásokkal, az egyes, távhőszolgáltatással összefüggő feladatok, valamint a helyi védelmi igazgatási ügyek.

A járásokhoz átkerülő feladatok között említette a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a gyámügyi igazgatást, a gyermek- és ifjúságvédelmet, valamint a szabálysértési ügyeket. Hozzátette: ez utóbbi ügyeket már korábban átveszik a kormányhivatalok, ahogy az érintett köztisztviselők is átkerülnek azokhoz.

Közölte, széles körű társadalmi egyeztetést folytattak az érintettekkel, és társadalmi egyeztetésre is bocsátották a járások kialakításáról szóló tervezetet. Szavai szerint a jegyzők részéről teljes megértésre talál az a gondolat, hogy az állam a saját államigazgatási feladatait a saját szervezetrendszerén, azaz a járási hivatalokon keresztül végezze.

Elmondta azt is, azok az ingó és ingatlan vagyontárgyak, amelyek a feladat ellátását biztosítják, átkerülnek a járási hivatalokba. Ez azt jelenti, nem építenek új járási hivatalokat, így nincs szükség beruházásokra ahhoz, hogy az új szervezeti egységek létrejöjjenek.


MTI