Formálódik a járások feladatköre

Nyomtatás

Mini kormányhivatalokhoz hasonlította az új járásokat a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, ahol a jelenleginél jobb és hatékonyabb ügyintézést tudnak majd biztosítani az állampolgároknak.

A közigazgatás átalakítása három lépcsőben zajlik; ezek közül az első, a kormányhivatalok létrehozása 2011. január 1-jével már megtörtént. Ekkor a korábbi szakigazgatási szerveket és a közigazgatási hivatalokat lényegében a kormányhivatalok alá szervezték. A szakigazgatási szervek megőrizhették a szakmai önállóságukat, de a "funkcionális feladatokat", így például a beszerzéseket egységesítették – közölte a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője. Tarnai Richárd hozzátette: csak Pest megyében három hónap alatt 1,8 milliárd forintot spóroltak szerződések megszüntetésével vagy módosításával. Az átalakítás harmadik lépcsője a járások kialakítása lesz 2013 januárjától. Ennek, mint fogalmazott, egyetlen oka van, az, hogy az embereknek ne kelljen 25-felé rohangálniuk az ügyeik intézésével. Hozzátette: az egyszerűbb ügyeket továbbra is a helyi önkormányzatoknál lehet majd intézni, míg a bonyolultabbakat a járási központokban. A kormánymegbízott közlése szerint a járási hivatal "gyakorlatilag, kicsi túlzással mini kormányhivatal lesz"; annak lesz törzshivatala, és lesznek szakigazgatásiszerv-kirendeltségei.

A járások csak államigazgatási feladatokat vesznek át, önkormányzatiakat nem – hangsúlyozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára. Szabó Erika szerint a járási rendszer kialakítása sem az önkormányzati jogokat, sem pedig a helyi közügyek intézésével kapcsolatos kérdéseket nem érinti. A javaslatok értelmében 81 államigazgatási feladat maradna a jegyzőknél és 80-at telepítenének át a járási hivatalokra; utóbbiakhoz kerülnének át például az okmányirodák.

Elmondta, a járási hivatalok olyan államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől, amelyeket az állam az elmúlt húsz évben "kényelmi szempontok miatt" telepített a jegyzőkhöz.

Közölte, az átalakítás "végső célja" az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, tehát hogy a polgárok egyetlen helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – kormányablakoknál tudják majd valamennyi ügyüket elintézni. Úgy fogalmazott, az átalakítással az állami bürokráciát akarják megszüntetni, és az államot területi szinten átláthatóbbá, hatékonyabbá, egyszerűbbé tenni.
Elmondta, a tervezet szerint továbbra is a jegyzőnél maradnak azok az ügyek, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete szükséges, így például a helyi adózással, a birtokvédelemmel, a hagyatéki leltározással, a szociális ellátásokkal és támogatásokkal, az egyes, távhőszolgáltatással összefüggő feladatok, valamint a helyi védelmi igazgatási ügyek.

A járásokhoz átkerülő feladatok között említette a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a gyámügyi igazgatást, a gyermek- és ifjúságvédelmet, valamint a szabálysértési ügyeket. Hozzátette: ez utóbbi ügyeket már korábban átveszik a kormányhivatalok, ahogy az érintett köztisztviselők is átkerülnek azokhoz.

Közölte, széles körű társadalmi egyeztetést folytattak az érintettekkel, és társadalmi egyeztetésre is bocsátották a járások kialakításáról szóló tervezetet. Szavai szerint a jegyzők részéről teljes megértésre talál az a gondolat, hogy az állam a saját államigazgatási feladatait a saját szervezetrendszerén, azaz a járási hivatalokon keresztül végezze.

Elmondta azt is, azok az ingó és ingatlan vagyontárgyak, amelyek a feladat ellátását biztosítják, átkerülnek a járási hivatalokba. Ez azt jelenti, nem építenek új járási hivatalokat, így nincs szükség beruházásokra ahhoz, hogy az új szervezeti egységek létrejöjjenek.


MTI

Decrease font size Default font size Increase font size