Húsvét jelképei

Nyomtatás

Húsvétkor Jézus Krisztus halottaiból való feltámadását ünnepeljük. A Messiás Lázár feltámasztása után ünnepélyesen bevonul Jeruzsálembe (Virágvasárnap), ahol önként vállalja a szenvedést és a kereszthalált (Nagypéntek). Majd vasárnap hajnalban már a feltámadott Krisztussal találkoznak a kenethozó asszonyok. Hitünk szempontjából a legfontosabb ünnepen sok népi jelkép is jelen van életünkben. Tudjuk-e, mit jelentenek?

Barka. Régen Virágvasárnap előtt a gyerekek barkát szedtek (fűzfaberke). Nálunk ez helyettesítette a pálmaágakat, melyekkel a zsidó gyermekek Jézust köszöntötték Jeruzsálemben. A megszentelt barkát Virágvasárnap hazaviszik, vázába teszik, és Húsvétkor hímes tojásokat akasztanak rá. Kész is van a tojásfa.

Tojás. A tojás ősi termékenységszimbólum, a születés, a teremtés, a megújulás jelképe, és a feltámadás szimbóluma. Amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. A tojás piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet.

Bárány. A húsvéti bárány a fegyvertelenség szimbóluma a vadállatokkal szemben. Az Egyiptomból való szabaduláskor a zsidók egyéves bárány vérét kenték az ajtóikra, hogy a halál angyala ne pusztítsa el elsőszülötteiket. Jézus keresztáldozatának előképe volt, hisz halálával megmentett minket az örök haláltól.

Húsvéti nyúl. Eredete kissé bizonytalan. Nálunk német hatásra honosodott meg. Egy ógermán legenda szerint a tapsifüles valamikor madár volt, de magára haragította az alvilág istennőjét, aki nevetséges nagy fülű lénnyé változtatta. Ezért ugrál a nyúl, mint sok madár, és ezért tojik tojást… Más verzió szerint egy fordítási hibáról van szó. A németeknél eredetileg gyöngytyúk tojta a hímes tojást. A németben mindössze egyetlen betű különbözteti meg a nyulat a gyöngytyúktól, valaki pedig félrefordította a szót. Bármelyiket is nézzük, szegény nyuszinak nincs bibliai eredetű köze a Húsvéthoz.

Csibe. A tojásból előbújó új élet Krisztus feltámadásának szimbóluma. A kotlós több tojásra ülve, majd csibéit terelgetve, nevelgetve jelenti a keresztények egységét. Mint a kotlós a csibéit, úgy gyűjti egybe az emberiséget Jézus az örök életre.

Kereplő. Mivel a harangok Nagypénteken Rómába szállnak, a csendet jelképezik. Senki nem szólt Jézus érdekében, amikor elítélték és megölték, ezért némulnak el a harangok, s csak Húsvét hajnaltól szólalnak meg újra. A harangszót helyettesíti a kereplő.

Pászkaszentelés. A pászka a héber peszach – kimenet, szabadulás szóból származik és a Húsvétkor megszentelt ételeket jelenti. Egy kosárba készítenek sonkát, kolbászt, sárgatúrót, vajat, tojást, vörösbort, kalácsot, amit a pap Húsvét vasárnap megszentel. Ezeket az ételeket Nagyböjtben nem fogyasztották, ezért is nagy öröm a szentelt ételek élvezete.

 

Adjon Isten mindnyájunknak testi-lelki megújulást Húsvét szent ünnepén.

 

Szentesi Csaba

tábori lelkész

Decrease font size Default font size Increase font size